Egerszólát Egertől 12 km-re, a Mátra és a Bükk választóvonalában, a Szóláti-patak két partján, a Préda-hegy és Farkas-hegy tövében helyezkedik el. A település az első okleveles említésben Zowlak néven jelenik meg 1248-ban. 1412-1447 között Alsozolath és Felsewzolath nevű falurészek tűnnek fel. Eger 1552-es török ostroma alkalmával a falurészek elpusztultak és csak 1699 körül kezdett újra benépesülni Felsőszólát, de Alsószólát továbbra is néptelen pusztai birtok maradt. A település birtokosai a XVIII. század végétől a Szerémi, Berthóti, Hügyei, Farkas, később a Szabó, Csernus, Adics, Vecsey, Mocsáry családok voltak.

A községben több nemesi kúria és udvarház is épült. A XIX. század első felében építette az Andreánszky család az Egri útból nyíló pincesor végén, a falu fölött, szabadon álló, földszintes, klasszicista stílusú kúriáját (Andreánszky-kúria). A Fő út 56. szám alatt található 2300 m²-es parkosított, füves, fás kert közepén álló Szórád-kúria 1864-ben épült, jelenleg vendégházként üzemel.

A hajdani Csernus-, jelenleg Brezovay-kastélyt a Fő út 62. szám alatt találjuk. A kastélyt Csernus Sándor építette 1773-ban klasszicista stílusban. Jelenleg magántulajdonban van, szállóként üzemel.

Egerszólát középkori templomának romjait, mely Alsószóláton állt, az 1829-es adatok még említik. A település jelenleg is álló római katolikus templomát (titulusa: Nepomuki Szent János) 1734-ben kezdte építtetni özv. Farkas Istvánné. A XVIII-XIX. században többször felújították. Eredeti harangja Justel Johann egri mester műve 1807-ből. A templom alatti kriptában temették el Vecsey Károlyt és feleségét, Radics Teréziát, valamint leányukat, Vecsey Karolinát.

A településen két műemléki oltalom alatt álló szobor is található, melyek a bükkaljai kőértékek szép példái. Az egyik az Egri út 13. sz. előtti temetődomb lábánál kőoszlopon álló, a Szentháromságot ábrázoló (Kőkereszt Pietával), népies felfogású kőfaragvány a XIX. század elejéről, a másik a Fő út 44. sz. előtt álló, későbarokk Nepomuki Szent János-szobor, feltehetően a XIX. század elejéről.

Említésre méltók még a településen a népi építészet emlékeit őrző régi lakóházak. A lakóházak mindegyike tornácos, úgynevezett kontyolt tetővel épült. A faluban lehetőség van a régi borospincék és az új pincesor megtekintésére is.

A régi borospincék két csoportban helyezkednek el.

Az Egri úton – többszintű pincék – és attól északra a Boros utcában – ahol egy a török időkből származó pince is található. Az új pincesor az Árpád úti-tó mellett épült a 80-as években. A 19 pince érdekes látványt nyújt az ide ellátogatóknak, mivel az erdő szélén lévő láncként felfőzött pincék egységes kialakításúak.

A településtől délre található a Szóláti-patakon felduzzasztott Egerszóláti-tó, melynek növény- és állatvilága jelentős természetvédelmi értéket képvisel.

A Bükkaljai Kő-út Egerszólát település kiadványai:

magyar

english

deutsch

polski

 

Vissza Egerszalók településre

Tovább Kács településre