Tibolddaróc

Tibolddaróc

Egertől 26 km-re keletre a Kácsi-patak völgyében fekszik Tibolddaróc. A szőlő- és borkultúra hagyományai egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, amit a levéltári anyagok is bizonyítanak. Az 1300-as évekből származó „Pincekataszter” már Tibolddarócot is felmérte, azaz tartalmazza. A településen közel egy kilométer szélességben, 3–7 szint magasságban helyezkednek el a pincerendszer utcái. Az utcákról nyíló, tufába faragott pincék és volt barlanglakások látképe egyedülálló.  A közel ezer pincéből álló pincerendszer, a néhány üresen álló barlanglakás kivételével napjainkban a borászatot szolgálja. Az évszázados pincék nemcsak…

Olvass tovább Olvass tovább

Andornaktálya

Andornaktálya

Az Eger-patak völgyében, Egerrel szinte teljesen összeépülve fekszik Andornaktálya. Valószínű, hogy a település magját a keleti szélen húzódó riolittufa domborulatba vágott barlanglakások és pincék alkották. Eger első ostromakor – 1552-ben – a falu lakossága ezekben a riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el, de később, a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak. Andornaktálya nyugati határában, a település legrégebbi szőlőskertjei szélén található – számos kisebb lyukpince társaságában –, a bükkaljai kőkultúra egyik legkülönlegesebb „pincéje”, a Százrejtekű. Méreteiről és a benne rejlő különös dolgokról az emberek…

Olvass tovább Olvass tovább

Ostoros

Ostoros

Ostoros község Egertől 6 km-re délre, a Bükkalján található. Nevét az Ostoros vizéről nyerte, amelyet Anonymus Ystoros néven említ. A falu nevét Ostoros alakban 1330-ban közli az első okleveles forrás. Az 1332-37. évi pápai tized lajstrom a bélháromkúti apátság birtokaként említi. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök teljesen felégették. A megmaradt 12 jobbágy még 1558-ban is pincékben lakott. Amikor a bélapátfalvai monostor a török fenyegetések miatt elnéptelenedett, Ostoros a szarvaskői vár tartozéka lett. A település még 1638-ban is pusztán…

Olvass tovább Olvass tovább