A Bükk-hegység végtelen erdőkkel borított hegyvonulatainak déli előterében húzódik meg szerényen a Bükkalja hullámzó dombvidéke, mely ellaposodó hátaival, kitárulkozó völgyeivel észrevétlenül simul bele az Alföld szikes pusztáiba. Ez az átmeneti vidék, e két nagytáj között könnyen elkerüli a figyelmet, pedig a Bükkből lesiető patakok völgyeiben megbújó falvak és az erdőkkel, kaszálókkal és gyümölcsösökkel borított dombvonulatok számos természeti és kultúrtörténeti értéket, ritkaságot rejtenek. A vidék arculatát a természeti tényezők, illetve az ezekre épülő és szervesen összefonódó hagyományos népi kultúra határozza meg.

A Bükkalján egy sajátos helyi építészeti kultúra alakult ki, amely minden esetben szervesen használta a Bükkalját borító vulkáni tufa adottságait. Sajátos kővilág az, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, azokhoz csatlakozó kőkerítések, kőhodályok, barlanglakások és tufába vájt pincék, a patakokon és árkokon átívelő kőhidacskák, sírköves temetők, út menti feszületek, kőpadok és a titokzatos kaptárkövek földje ez. Itt, a Bükkalján találkozhatunk ugyanis a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb, s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014 novemberében természeti emlékekként országosan is védetté nyilvánított (17/2014. (X. 27.) FM rendelete)fülkés sziklákkal, a kaptárkövekkel. A “kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” egyedülálló természeti jellege miatt 2016-ban a Hungarikum címet is elnyerte természeti környezet kategóriában. Ezt a csodás vidéket szeli át a Bükkaljai Kő-út, mely Siroktól Kácsig 16 települést érint.

A Bükkaljai Kő-út célja bemutatni Bükkalja tradicionális kőkultúráját, kultúrtörténeti és természeti értékeit, hiszen a Bükkalját felépítő riolittufa és riolitingnimbrit nem csak a térség hagyományos népi építészetében és gazdálkodásának kialakulásában játszott fontos szerepet, hanem a Bükkalja hagyományos kultúrájának kialakulásában is. Ez a vulkáni alapkőzet határozza meg a bükkaljai szőlő és -bor karakterét, ebbe a kőzetbe vágták az egri és a bükkaljai borvidék híres borospincéit és pincerendszereit; faragták a térség településein a gazdasági épületeket – ólakat, istállókat, tároló-helységeket, illetve sok helyen a lakóépületeket is.

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület által létrehozott és működtetett Bükkaljai Kő-út a Norvég Civil Támogatási Alap, Kulturális örökségvédelem témakörében nyertes pályázat segítségével jött létre 2008-ban.