Novaj Egertől 9 km-re délkeletre, a Bükk hegység lábánál két domb völgyében fekszik. Első okleveles említése Nouoy névalakban 1275-ből való. Az Egri Püspökség birtokához tartozott. 1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság (kisprépostság) javadalmának része volt. A falut az egri vár 1552-es ostroma idején a törökök felégették, de rövidesen újra népesült. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harcok során ismét elpusztult, de alig épült fel, a kuruckor végén a labancok megint felprédálták, s csak 1722-ben népesül be újból. 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a területet a kispréposttól. Feltételezések szerint ebből a korból való a Rákóczi utcában található faragott kőből készült úgynevezett török emlékmű. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott.

Templomának története híven tükrözi a község sorsát. Első temploma vélhetően 1288-ban épült, majd a török pusztítás után újjáépítették. 1756-ban Hubert Mátyás egervári prépost-földesúr kívül-belül megújítatta, új sekrestyét és oratóriumot építtetett hozzá. 1944-ben a templomot a németek felrobbantották. Az új, szabadon álló római katolikus templom 1947-ben épült (titulusa: Magyarok Nagyasszonya) – néhány felszerelési tárgya azonban XVIII. századi.

Nevezetes a falu kőfejtője, amely már a XVII. században is létezett. A nem mindennapi minőségű vörösesbarna, kitűnően faragható, kemény dácittufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az egri Minaret. Alapozásra, kőkerítések és lépcsők készítésére már több évszázada használják Egerben.

Jellegzetesek a falu északi végén, a Novaji-patak völgyében található riolittufába vájt borospincék, de megtekintésre ajánljuk az Ostorosra vezető út melletti pincesort is.

A községtől dél-délkeletre, kb. 3 km-re egy dombvonulat délkeleti végén erősen szétszántott, de jól felismerhető kora bronzkori telep, földvár (Novaji-halom) nyomai láthatóak. Kelet felől a természetes, meredek domboldal határolja, a többi oldal felől árok védte. A lelőhely a XIX. század második fele óta ismert. Bartalos Gyula 1897-ben 3,5 méter vastagon őskori rétegeket talált, de felül honfoglalás kori sírokat is említ. 1981-ben Somogyvári Ágnes ásatása sok leleten felül egy ház maradványát is feltárta.

A település múltjának relikviáit a helyi Faluház őrzi, ahol a tisztaszobában a régi paraszti használati tárgyakat, viseleti darabokat tekinthetik meg a látogatók. A Novaj Faluvédő Egyesület által évek óta gyűjtött adatok, családi fotográfiák látványos tablókon kerültek kiállításra.

Kiemelkedik a település hagyományai közül a remélés. A farsangvégi maskarás felvonulásra, amely kizárólag Novajon maradt élő szokás, minden évben sor kerül az önkormányzat és a hagyományőrző egyesületek szervezésében.

A 70-es évek Röpülj páva mozgalma nyomán a település népdalkincsét tudományos igényességgel gyűjtötték össze (Borsai Ilona és a novaji születésű Nagy Miklós tanár úr). Az 1970-ben alakult Novaji Asszonykórus őrzi a népdalok előadásának speciális dialektusát, XIX. századi eredetű novaji viseletben lépnek színpadra. A 2010-ben Novaji Hagyományőrző Egyesületté alakult pávakör kétszeres Arany Páva Nagydíjas, kétszeres Vass Lajos Nagydíjas, KÓTA-díjas amatőr népdalkórus. Az együttessel számos rádiófelvétel készült, rendszeres meghívottjai a környék fesztiváljainak, háziasszonyai a Szentendrei Skanzen Észak-magyarországi tájegységében található novaji portának.

A település jelentősebb rendezvényei 2018-ban:

Majális
Időpont: 2018. június 2. (szombat)
Helyszín: Mocsolyási pincesor
Egész napos családi program, főzőverseny, számháború, tréfás versenyek.

Szüreti Beharangozó és Hagyományőrzők Dalostalálkozója
Időpont: 2018. augusztus 11. (szombat)
Helyszín: Rendezvénytér
Egész napos program az egész családnak, játszóház, szüreti felvonulás.

Remélés
Időpont: 2019. március 2. (szombat)
Téltemető, tavaszváró, Farsangvégi Hagyományok Napja.

A Bükkaljai Kő-út Novaj település kiadványai:

magyar

english

deutsch

polski

 

Vissza Noszvaj településre

Tovább Ostoros településre