Ostoros
Ostoros község Egertől 6 km-re délre, a Bükkalján található. Nevét az Ostoros vizéről nyerte, amelyet Anonymus Ystoros néven említ. A falu nevét Ostoros alakban 1330-ban közli az első okleveles forrás. Az 1332-37. évi pápai tized lajstrom a bélháromkúti apátság birtokaként említi. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök teljesen felégették. A megmaradt 12 jobbágy még 1558-ban is pincékben lakott. Amikor a bélapátfalvai monostor a török fenyegetések miatt elnéptelenedett, Ostoros a szarvaskői vár tartozéka lett. A település még 1638-ban is pusztán állt és a XVII. század végéig nem is tudott véglegesen benépesülni. Amikor 1700-ban a bélháromkúti apátság birtokait az egri szeminárium kapja meg, akkor Ostoros benépesítése is rövidesen megtörténik. 1945-ig Borsod megyéhez tartozott, majd Heves megyéhez csatolták.
A falut 1925. január 31-én súlyos földrengés rázta meg. A település 406 háza közül 8 maradt sértetlen, továbbá a 120 barlanglakásból 96-ot tett tönkre a földrengés. Ostoroson 3 csoportban is voltak és vannak barlanglakások: a Szépasszony-völgyben, a Csaba Vezér utcában, és a Gárdonyi utcában (régen Verem-part). Sok esetben, a borpince szomszédságában, esetleg azt pincejárattal összekötve vájták a barlanglakásokat. A feltárt pincék száma 700, alapterületük meghaladja a 23 500 m2-t.
Az ostorosi Tájpincét a község önkormányzata a Nyugdíjas és Hagyomány Őrző Klub együttműködésével újította fel és rendezett be pincelakást. A ház a háború előtti mindennapokat, a lakosok korabeli életét mutatja be, korhű bútorokkal, eszközökkel. Az épület impozáns hímzés kiállításnak ad otthont. A Tájpinceidőpont időpont egyeztetéssel hétvégente ingyenesen látogatható. Időpontot egyeztetni Szekszárdi Lajosné Ellánál a +36-30/395-5322-es telefonszámon lehet.
A Tájpince előzetes bejelentkezéssel hétvégente ingyenesen látogatható: Szekszárdi Lajosné 30/395-5322
Az Elő-hegyen a falutól északkeletre darázskőből épített 4 méter magas, 6 méter átmérőjű méhkas alakú „őrtorony” (kunyhó) található, amelynek egy ajtó és két ablaknyílása van. Külső oldalán a falazatban kialakított feljárat vezet az építmény tetejére. A műemléki védelem alatt álló kőkunyhó az ún. „Csúnya-munka” (Török torony), a hagyomány szerint török őrhely volt, innen figyelhették az ostromra készülő törökök az egrieket. Érdemes felkeresni a hegytető alatt déli irányban lévő pincét is, amelynek szép riolittufából rakott homlokzata érdemel említést.
Az Ostoros déli végén emelkedő Verem-part túloldalán húzódó Vizes-völgy egy kisebb riolittufa padján egy kaptárkőfülkét találhatunk. Ettől jelentősebb az innen északkeltre fekvő Tag-gödör vízmosásos szurdokának nyugatra néző oldalában található két sziklafal, összesen öt kaptárfülkével.
A bükkaljai kőépítkezés egyik jelentős példája a település XVIII. században megnyitott kőbányája, ahonnan az egri minorita templom alapozásához szállították a követ 1758-ban.
Mandler György prefektus építette Ostoros eredeti római katolikus templomát feltehetően 1742-ben (titulusa: korábban Mindenszentek, ma Szent István király). 1812-ben homlokzati toronnyal egészítették ki, majd a XX. század első éveiben nagyméretű mellékhajókkal bővítették ki.
A település északi határában található az Ostoros-patak felduzzasztásával létrehozott 30 hektár felületű víztárazó (Ostorosi-tó), amely kedvelt horgász és kirándulóhely. A tó mellett 50°C hőmérsékletű lefojtott hévízkút található.
A település jelentősebb rendezvényei 2018-ban:
Ostorosi Lakodalmas
Időpont: 2018. június 2. (szombat)
Helyszín: Hősök tere, Tájpince
A lagzi „lesőjeként” mindent megélhetsz, hogy milyen volt a falusi lakodalmas.
Ostorosi Rozé Fesztivál
Időpont: 2018. június 23. (szombat)
Helyszín: Hősök tere
Csúcsborok, remek ételek, remek hangulat! Változatos programok, látványos bemutatók, utcabál.
Szüreti Felvonulás
Időpont: 2018. szeptember 1. (szombat)
Helyszín: Hősök tere, Tájpince
A Bükkaljai Kő-út Ostoros település kiadványai:
magyar | english | deutsch | polski |
Vissza Novaj településre | Tovább Sirok településre |