Jelvényszerző Túramozgalom

Jelvényszerző Túramozgalom

A 2016-ban elindított Bükkaljai Kő-út jelvényszerző túramozgalmunk a túrázókat a kevésbé ismert Bükkalja vidékére kalauzolja. A Bükkalja kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk egyik legkülönlegesebb és legegyedibb kistájcsoportja, természeti- és kultúrtörténeti kincsei pedig sokrétűek. Alapkőzete a vulkáni eredetű, hullott és különböző mértékben összesült riolittufa és riodácit.

Sajátos kővilág ez, melyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, hozzá tartozó kőkerítések, tufába vájt pincék, barlanglakások, kőhodályok, patakon átívelő kőhidak, faragott sírkövek, út menti feszületek, és a titokzatos kaptárkövek földje ez. A “kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” egyedülálló természeti jellege miatt 2016-ban a Hungarikum címet is elnyerte természeti környezet kategóriában.

A Bükkaljai Kő-út során megismerhetik települések tradicionális kőkultúráját, felfedezhetik a Bükkalja természeti értékeit, a települések kultúrtörténeti nevezetességeit, megkóstolhatják a vidék méltán híres borait, és élvezhetik a helyiek vendégszeretetét.

A Bükkaljai Kő-út egy tematikus út, melyet egyvégtében vagy több részletben, programokhoz és helyi gasztronómiai fesztiválokhoz csatlakozva is végig járhatnak. A túramozgalom nyílt, melyhez bárki csatlakozhat az igazolófüzet megvásárlásával. A füzet ára 1500 Ft, mely tartalmazza a teljesítésért járó jelvényt és annak postaköltségét is.

A teljesítés feltétele, hogy tetszőleges módon (gyalogosan vagy kerékpárral), tetszőleges sorrendben és útvonalon felkeressék a mozgalom 16 állomását. Az igazolófüzetbe a megadott helyszíneken felfestett, 3 pontból álló kódot kell berajzolni.  A  sikeres teljesítőknek az igazolólapon megadott névre és címre postázzuk a Bükkaljai Kő-út logójával ellátott jelvényt.

A Bükkaljai Kő-út jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete megvásárolható az alábbi helyszíneken:
Település Helyszín Cím Nyitvatartás
Bogács Turisztikai Információs Iroda Alkotmány út 5. H-P 8-13:30
Cserépfalu Bükk Déli Kapu Látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között K-V 10-16
Cserépváralja Cserépvár Étterem és Turisztikai Fogadóközpont Alkotmány út 42. H-P 11-15
Eger Prana Túrabolt Szent János u. 14. H-P 9:30-18, Szo 9-13
Eger Tourinform Iroda Bajcsy-Zs. u. 9. H-P 8-18, Szo-V 9-13
Eger Kaptárkő Egyesület irodája Dobó tér 6/A. III./9. egyeztetés után
Egerszalók Barlanglakások Sáfrány utca vége H-P 9-20, Szo-V 9-17
Egerszalók Tourinform Iroda Széchenyi út 9. H-P 9-17, Szo 8-13
Ha nálunk kívánja beszerezni a füzetet, kérjük, időpontegyeztetés céljából írjon a info@kaptarko.hu e-mail címre.

Az eddigi teljesítők itt tekinthetőek meg.

Fülkés sziklakúpok

A Bükkalján találkozhatunk a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb, s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014-ben országosan védetté nyilvánított kaptárkövekkel. A környezetüknél keményebbé vált riolittufát a felszínformáló folyamatok tovább alakították, és létrehozták a föld szintjéből kiemelkedő kúpokat, majd oldalukba a későbbi korok emberei fülkéket faragtak.

A fülkék átlagosan 60 cm magasak, 30 cm szélesek és 30 cm mélyek, az épebbek szélén bemélyedő keret fedezhető fel. A keretek falában néhol még most is lyukak láthatóak. Ezek arra utalnak, hogy a fülkenyílásokat lefedték, és a fedelet a lyukakba vert ékekkel rögzítették.

Csakhogy a titokzatos sziklakúpok megfaragásának okát, a fülkék rendeltetését és készítőik kilétét még nem ismerjük. Eredetéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született, melyek közül a középkori sziklaméhészkedésre történő felhasználás vált a legismertebbé. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint azonban a fülkékbe a pogánylázadás idején elesett vezérek hamvait helyezték. Más vélekedés szerint a köveknek kultikus szerepe volt, őseink áldozóhelyével hozhatók kapcsolatba.

Kőbe zárt világ

Az építőkő fejtése és a népi építészetben történő felhasználása, a kőfaragás és a kőzetbe mélyített helyiségek készítése a Kárpát-medencében itt nyúlik vissza a legrégebbi időkig. Az állékony, de jól faragható kőzetbe jól szellőző, magas páratartalmú, szinte állandó hőmérsékletű pincéket faragtak, mely kiváló feltételeket biztosít a bor tárolására.

 A települések határában szép számmal találhatók egyéb szőlőműveléshez kapcsolódó sziklába vájt építmények, bújók is, valamint az állattartást szolgáló hatalmas, több száz juhot befogadó kőhodályok.

A gazdasági rendeltetésen túl gyakran a lakó funkciójú helyiségeket is kőbe faragták. Több településen ma is megtalálhatók a barlanglakások, sokszor egymás felett két-három szinten, utcákra fűzve egész településrészeket alkotnak. Az utóbbi időben több kezdeményezés is történt a megmentésükre: tájházat, közösségi helyiséget, művészeti központot vagy szálláshelyet alakítottak ki bennük.

Évszázados, szárazon rakott támfalak, kőkerítések és faragott kőoszlopos, tornácos lakóházak őrzik a kőfaragó és kőműves mesterség emlékeit.

Számtalan köztéri – elsősorban szakrális témájú – szobrot, feszületet fedezhetünk fel a vidék falvaiban és a régi dűlőutak mentén. A települések temetőiben díszes kőfaragásokat, művészeti alkotásnak is beillő 19. századi faragott kő síremléket találhatunk.

Szakvezetés

A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra alapos megismeréséhez szakvezetés igényelhető az info@kaptarko.hu e-mail címen, a tervezett időpont előtt legalább 2 héttel. Az érdeklődők igényeihez igazodva egyedi ajánlatokkal tudunk szolgálni.