Sirok
Sirok Egertől 20 km-re nyugatra, a Mátra északkeleti határán, a Tarna-patak (parádi Tarna) és Tarna folyó (ceredi Tarna) összefolyásánál található völgyben fekszik. A település az Aba nemzetség birtoka volt, első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban. A mai település határában 294 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az a sziklás riolittufa-kúp, amelyre a tatárjárás után a Siroki vár épült. A vár alatt keletkezett Sirokalja nevű falu 1426-ban már meg volt, s a XV. században már mezővárosi rangot kapott. Eger eleste után 1596-ban a vár őrsége elmenekült, így a török csapatok harc nélkül foglalhatták el. A várban és a várfalak mentén törökök telepedtek le, míg a falu, Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt.
Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri török védők segítségére legyen. A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni márki birtoka lett, aki rendbe hozatta és császári őrséggel látta el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották. A várrom ma műemléki védelem alatt áll.
A vár tetejéről jól látható egy asztalszerűen megfaragott dácittufatömb, a Törökasztal. Tetejébe vájt tál alakú mélyedések, csatornák, lyukak rendeltetésére, a Szent István korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásai utalhatnak.
A Törökasztal közelében két magányos sziklát pillanthatunk meg, melyeknek a köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca sziklák neveket adta, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra, de a köréjük szövődött legendára is: „Darnó király borzasztó esküjének engedve – miszerint Attila hun fejedelem által csalfa módon elrabolt nejéért halállal lakoltat minden földi halandót, ki várához közeledik – Tarna lányába szerelmes Bodony vitézt nyilával lelőtte. Tarna azonban Bodony vitéz elé ugrott, s a nyílvessző mindkét szívet átjárta. Bűvös nyíl volt, mely rögtön kővé dermesztette a szerelmespárt.”
Sirok keleti határában, a Kígyós-patak völgyének (Rozsnak-völgy) nyugati oldalából több sziklatorony emelkedik ki, amelyek csúcsába kapaszkodókat faragtak és az egyiken találhatunk egy darab kaptárkőfülkét is.
A településen a Széchenyi utcában és a Fenyves úton is megcsodálhatjuk a siroki barlanglakásokat, amelyeket a XIX. század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.
A falu barokk római katolikus templomát 1757-ben emelték a vár alatti dombtetőn (titulusa: Szeplőtelen Fogantatás). Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A templom előtt Nepomuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.
(Bejelentkezéssel ingyenesen látogatható. Tel.: Id. Pálinkás András +36-30/432-3053)
A Borics Pál utca 1. szám alatt találjuk a műemléki oltalom alatt álló római katolikus plébániát, amely későbarokk stílusban 1774-ben épült. Jelenleg könyvtár van elhelyezve benne, ahol megtekinthetjük Borics Pál (1912-1969) kiállítását. A siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a „kő gyermekének”. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.
(A Borics Pál kiállítás nyitvatartása: kedd kivételével munkanapokon 14:00-18:00)
A településen a népi építészet számos, szép emlékével találkozhatunk még ma is. A népi lakóházak szinte kizárólag kőből épültek. Homlokzatuk övpárkánnyal szépen tagolt, keretelt, vakolatdíszes. Ilyen a település műemléki védettségű tájháza is (Petőfi S. u. 11.), mely egy 1903-ban épült tornácos parasztházban mutatja be a Palócföld építészeti és népművészeti hagyományait. Berendezését a település lakói adták össze saját gyűjteményeikből.
(A tájház nyitvatartása: hétfő kivételével naponta 10:00-18:00)
Szintén műemléki védettségű a Széchenyi I. u. 38. szám alatti fésűs beépítésű, nyeregtetős lakóház. Az oromzatán szoborfülkébe helyezett kisméretű Jézus-szobor, valamint Mária, és József színezett domborművei láthatóak. A falazott mellvédű tornácot faragott kőoszlopok szegélyezik.
1992-96 között épült a Kőkútpusztai Szent László kápolna a helyi lakosság igényére Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette. Bejelentkezéssel ingyenesen látogatható, tel.: Molnár Sándorné +36-20/800-7340
Sirok mellett a Tarna jobb partján emelkedik a Darnó-hegy. Északkeleti lejtőjének fél évszázados gyertyános-tölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb tőzegmohalápját, a Nyírjes-tavat. Országos jelentőségű természetvédelmi terület, s körülötte a tó tőzegmohalápja. Területe mintegy 23 hektár, melyből 0,9 hektár a tőzegmohás átmeneti láp, mely a Darnó-hegy ÉK-i lejtőjén helyezkedik el. Az értékes növénytársulásában több jégkorszaki reliktumfaj is megtalálható, mint például a gyapjasmagvú sás, vagy a szőrösnyír. Sajátos mikro- és makroszkópikus állatvilággal rendelkezik, mint például a nappali pávaszem és a fecskefarkú lepke.
Kiváló helyszín a kikapcsolódásra a Kútvölgyi szabadidőpark. A szabadidőpark egyéni látogatók előtt is nyitva áll egész évben. Érdekesség, hogy július utolsó hétvégéjén itt rendezik meg évente a Siroki motoros találkozót, ahová határainkon túlról is többen érkeznek.
A Bükkaljai Kő-út Sirok település kiadványai:
magyar | english | deutsch | polski |
Vissza Ostoros településre | Tovább Szomolya településre |