Bükkzsérc

Bükkzsérc

Bükkzsérc Egertől 25 km-re a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén a Cseresznyés-patak partjait övezve és részben a környező domboldalakra is felkapaszkodva, mintegy 2 km hosszú völgyben helyezkedik el. Első írásos említése Serch névalakban egy 1248-ban kelt király oklevélben történt. Ekkor az egri püspökség birtoka volt. A huszita mozgalom idején a környék bázisa, a török időkben hódoltsági terület volt. A település lakosságszámára a törökök kiűzése után egy 1695-ben készült összeírásból következtethetünk első alakalommal. Ekkor 20 db, többségében pusztult házat jegyeztek fel, ami mintegy 100-120 lakost fogadhatott be. Az 1786. évben megtartott első hivatalos népszámláláskor 631 lakost írtak össze a településen. Ez a szám fokozatos gyarapodással az 1941-ben magtartott népszámlálás idejére 1743 főre növekedett. A község történelme során eddig ez volt a legmagasabb lakosságszám. A II. világháború és az azt követő évek, évtizedek gyökeres változást hoztak a község lakosságszámának alakulásában. Megindult a lakosság számának csökkenése, ami napjainkban is tart.

Bükkzsérci látkép (Fotó: Pelyhe András)

A község felett emelkedő Hódos-hegy ormára egy különös természeti képződmény, a Patkó-sziklák vonzzák tekintetünket. A mintegy 100 méter átmérőjű körbe foglalható sziklás képződmény a népi legenda szerint, Szent László király lova patkójának a nyomát őrzi.

 

Patkó-szikla (Fotó: Pelyhe András)

A községtől délre 1,5-2 kilométer távolságban két helyen sorakoznak a riolittufába vájt borospincék: az Alsóhegyi- és a Baglyosi pincesoron. Kiemelkedő az Alsóhegyi közismertebb nevén „felső pincék” között található Pelyhe-pince, amelynek faragásait Soltész Sándor bükkzsérci kőfaragómester készítette.

Pelyhe Pince faragásai (Fotó: Pelyhe András)

A Pelyhe család tulajdonában áll egy présház is, mely múzeumként üzemel. Az 1865-ben épült présház 2000-ben lett felújítva. A félkör alakú épületrészben egy tájjellegű, háromfunkciós kemence (kemence, bográcsozó, sparherd) kapott helyet. A Múzeumban a sütő főző edények, használati tárgyak találhatók, valamint a szőlő- és borfeldolgozás tárgyai, amelyek a vidék tárgyi kultúráját mutatják be.

A Pelyhe család présháza (Fotó: Pelyhe András)

A községben mintegy 30 darab, a XX. sz. első felében kőből épült helyi védelem alatt álló parasztház található. Ezek egyike a Községi Emlékház, a Petőfi út 39. szám alatt. Itt tekinthető meg a falu 1890-1970 közötti életét bemutató fotókiállítás, továbbá vadászati trófeák, és a Hajnóczy-cseppkőbarlang feltárásának felvételei.

Községi Emlékház (Fotó: Klein Dávid)

A település műemléki oltalom alatt álló copfstílusú római katolikus templomát (titulusa: Fájdalmas Anya ) Eszterházy Károly egri püspök építtette 1776-1780 között feltehetően Franz József egri építésszel. A templom oltárképe Kracker János Lukács munkája 1779-ből.

Római katolikus templom

A község református temploma 1828-ban épült. Imaházát 1825-28 között építették, a tornyot pedig 1884-ben emelték. A templom padozatát holland egyházi támogatással 1997-ben újították fel.

Református templom (Fotó: Klein Dávid)

2012-ben került átadásra egy Többfunkciós Kilátóépület, ahol Látványpince és Kemencés kert is kialakításra került. A falu rendezvényei, a favágóverseny, falunap és a majális is itt kerülnek megrendezésre.

Többfunkciós Kilátőépület (Fotó: Csattos Judit)

A Bükkaljai Kő-út Bükkzsérc település kiadványai:

 magyar english  deutsch  polski

 

Vissza Bogács településre Tovább Cserépfalu településre