Cserépfalu
Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyében fekszik. A település első okleveles említése 1248-ban történt Charep névalakban, jóllehet története a XII. század elejéig nyomon követhető. A XIII. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kézre. A XVII. – XVIII. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Eszterházy család. Az egri püspök Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A XIX. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Gothai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.
Cserépfalu látképe (Fotó: Soltész Tamás László)
A település az ország leghosszabb hegyvidéki völgyének kapujában, a Hór-völgy bejáratánál fekszik. A környék már az őskortól kezdve lakott volt, ennek a bizonyítéka – a magyarországi őskőkorkutatás egyik legfontosabb régészeti lelőhelye – a völgy elején található 1982. óta fokozottan védett Suba-lyuk barlang, ahol 1932-ben egy felnőtt nő és egy három éves gyermek csontvázmaradványait tárták fel. A csontok alapján a leletek a kihalt neandervölgyi embertani típushoz sorolhatóak és 60-70 ezer évesek.
Suba-lyuk barlang (Fotó: Baráz Csaba)
2013-ban nyílt meg a Bükk déli kapu látogatóközpont a Cserépfalu és Bükkzsérc között található Hór-völgy bejáratánál. Két kiállítóteremben tekinthető meg a „Bükkaljai kőkultúra” és a „Subalyuki ősember” állandó kiállítás.
Bükkaljai Kőkultúra kiállítás a Bükk Déli Kapu Látogatóközpontban (Fotó: Stiller Ákos)
Megismerkedhetünk a feltárás körülményeivel, a barlang régészeti jelentőségével, az itt talált kőeszközök és csontok első számú másolatával és a neandervölgyi emberek életkörülményeivel. Emellett egy konferenciaterem, egy étterem, valamint kerékpárkölcsönző is található a látogatóközpontban.
A Bükk Déli Kapu Látogatóközpont a Hór-völgy bejáratánál (Fotó: Stiller Ákos)
Jelentősek a település környékének őskori régészeti leletei is. A falutól észak-északkeletre kb. 2 km-re emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep (Kyjatice-kultúra) sáncai láthatóak.
Kilátás a Mész-tetőről
A települést övező romantikus erdei tájakon nagyszerű lehetőség nyílik túrázásra, kerékpározásra, pihenésre egyaránt. A Hór-völgy az ország legszebb völgye, melyen el lehet jutni Hollóstetőre és Lillafüredre. Minden korosztály számára kellemes élmény a völgyből indulva az Ódorvár megmászása, mely a környék legmagasabb pontja. Az őskori eredetű vár, a 13. század körül épült, majd a 15. században, a Husziták tulajdonába került. 1474 körül lerombolták. A vár alapozása a déli oldalon hosszú szakaszon még ma is áll. A romokról csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombsoraira, falvaira.
A vár oldalában 494 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik az 1971-ben bontással feltárt Hajnóczy-barlang. A cseppkövekben igen gazdag barlangot 1982-ben fokozott védelem alá helyezték. Csak engedéllyel és megfelelő felszereléssel látogatható.
A Hór-völgy Ódorvár alatt elterülő tisztásán áll az Oszlai tájház, ahol az erdőt gondozó erdészek sajátos életét, tevékenységét, a mindennapos használati eszközeiket ismerhetjük meg.
Az erdészek életét bemutató Oszlai tájház
Cserépfaluban és környékén a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk, amiben segítségünkre lehet, ha végigjárjuk az Ördögtorony tanösvényt. A falutól északkeletre található Mész-tető délnyugati oldalában, a plató pereme alatt néhány tufakúp magasodik. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, amelyről a tanösvény a nevét kapta. A kúpon három darab kaptárfülke található.
Ördögtorony kaptárkő (Fotó: Komka Péter)
A tufakúp tőszomszédságában két érdekes földtani képződmény: a Mész-patak szurdoka, valamint az úgynevezett Túrbucka található, amely ignimbritből álló kőoszlopairól nevezetes.
Cserépfalu lakosságának nagy része barlanglakásokban élt, melyek nyomai még mai napig is megtalálhatók. A Kisamerikai-barlanglakások a Berezdi sétány déli végén láthatóak, az 1920-as években készültek. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Kisamerikai-barlanglakások a Berezdi-sétányon (Fotó: Sárdi A. Zoltán ‘fotóDIAZ’ – Budapest)
A Berezdi sétány felett emelkedik a Millenniumi kilátó. A kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervezte, amelynek formája egy kaptárkőre emlékeztet, s az ablakok képezik a fülkéket. Apró nyílásait a Göncölszekér csillagképét formázzák. A dácittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.
A kaptárkő formájú Millenniumi kilátó (Fotó: Sárdi A. Zoltán ‘fotóDIAZ’ – Budapest)
Cserépfaluban több pincesort tartanak számon, melyek eredeti népi stílusban épültek és napjainkban is így újítódnak fel. Közülük a berezdaljait, ahol három pincesor sorakozik egymás fölött a lejtőn, akár pincefalunak is nevezhetjük. A különlegesen kiképzett, faragott, festett pincék közül a leglátványosabb is a berezdaljai pincesoron található. Az alsó sor közepén lévő, takaros külsejű a Gacsó-féle pince két hosszú falán életnagyságú, állig felfegyverzett, első világháborús honvédek sorakoznak. Néhai idős Gacsó András és Apostol Sándor 1925 és 1928 között minden szabadidejét e szobrok faragásával töltötte el. Itt található Derda László pincéje is (bor-kápolna), ahol a falon bibliai jelenetek vannak a kőbe vésve.
A Gacsó-pince falába faragott vilgáháborús honvédek (Fotó: Pelyhe András)
A pincesor harmadik soráról megközelítjük a Berezdi-sétány északi végénél található Kőporost (Nótaaréna) is, ahol nyaranta zenés programokkal várják a vendégeket. A hely nem más, mint egy kétszintes mesterséges tufabarlang. Az innen kinyert „kőport” súrolóporként használták a helyiek, de jutott belőle a piacra is.
A Berezdi-sétány mesterséges tufabarlangja, a Nótaaréna
A falu utcáin számos eredeti állapotú, tornácos parasztházban gyönyörködhetünk.
Díszes dácittufa-ablakkeretek (Fotó: Sárdi A. Zoltán ‘fotóDIAZ’ – Budapest)
A Gazdaház 1911-ben épült, jellegzetes oldaltornácos stílusban. Az első helyiség, ahová belépünk a pitvar. Innen nyílik jobbra a tisztaszoba, balra pedig a lakószoba. A búbos kemencét, ami a nagyszobában volt a pitvarból fűtöttek. Később, miután kiment a divatból a benti kemence, a nagyszobát tisztaszobaként tartották fenn. A pitvarban található szabadkéményt pedig beboltívelték, így lett a pitvarból előszoba.
Oldaltornácos stílusú Gazdaház (Fotó: Soltész Tamás László)
A XX. század eleji közép birtokos, nemesi család berendezési tárgyai, bútorai mellett Madarász Lajos – híres cserépi cifrafaragó – szerszámai is láthatók a Gazdaházban.
A Gazdaház tisztaszobája (Fotó: Molnár Marianna)
A Malvinka Hagyományőrző Emlékszobában Szegedy Barnáné életútjával és egyedülálló Bükkaljai keresztszemes hímzéseivel ismerkedhetnek meg az idelátogatók.
Bükkaljai keresztszemes hímzések (Fotó: Soltész Tamás László)
Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet. 1936-ban Budapesten megalapította a Cserépfalvi Könyvkiadót. Barátjának mondhatta Radnóti Miklóst, Szabó Zoltánt, Kovács Imrét és Faludy Györgyöt is. A szülői ház helyén álló emlékszoba hitelesen mutatja be a legendás könyvkiadó életét. Érdemes még megtekinti az Art Galériát és Fazekas Házat, ahol Fehérváriné Makó Lívia festményei, valamint lánya, Szajlainé Fehérvári Erika kerámiái nézhetőek és vásárolhatóak meg.
A Kossuth L. u. 100. szám alatt található Art Galéria és Fazekas Ház (Fotó: Havasi Norbert)
A település 54 méter magas, neogótikus stílusú temploma Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legmagasabb református temploma. 1898-ban épült, az 1000 éves millenniumi évfordulóra. Szószéke és papi széke a XVIII. századból való.
Cserépfalui Református Templom (Fotó: Soltész Tamás László)
A Mész-tető melletti Cserépi-legelőn és a Hideg-kút laposán a több száz éves cser, illetve kocsánytalan tölgyekkel díszlő fáslegelőn a legeltetés, makkoltatás megszűnésével elindult cserjésedés, beerdősülés visszaszorítását a természetvédelmi kezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végzi.
Hideg-kút laposa
A területek karbantartását az utóbbi években magyar szürke marhák legeltetésével egy helyi vállalkozó is segíti.
Cserépi-legelő (Fotó: Holló Sándor)
A település jelentősebb rendezvénye 2018-ban:
XXI. Cserépi Lovas, Bor és Gasztronómiai Napok
Időpont: 2018. augusztus 10–12. (péntektől vasárnapig)
Bortúra pénteken 17 órától, míg szombaton és vasárnap egész napos programok várják az érdeklődőket kb. 10 órai kezdettel.
Helyszín:
péntek: Berezdi Pincesoron Pince-, Bor és Nótatúra
szombat: „Falunap” a Pást Gödörben
vasárnap: Országos fogathajtó verseny a Boldizsár Lovastanyán
Minden nap más helyszínen kerül megrendezésre a Cserépi Lovas, Bor és Gasztronómiai Napok. A programok között szerepel bortúra, főzőverseny, fellépők, táncos mulatság, lovas programok.
A Bükkaljai Kő-út Cserépfalu település kiadványai:
magyar | english | deutsch | polski |
Vissza Bükkzsérc településre | Tovább Cserépváralja településre |