Egerszalók

Egerszalók

Egerszalók Egertől 6 km-re nyugatra a Mátra és a Bükk-hegység között a Laskó-patak völgyében fekszik. A település már a honfoglalás óta lakott, a Szalók nemzetség ősi birtoka volt. Első okleveles említése 1248-ban történik, „terra-Zolouk” névalakban. A XVI. század elején Egerszalók legnagyobb része az egri káptalan birtokába került. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök elpusztították, de rövidesen újra benépesült. 1586-ban a török a káptalan jobbágyaitól, a Belényi és Szalóky köznemes családok jobbágyaitól is súlyos fejadót illetve bordézsmát szedett, ennek folytán a falu egyre inkább elnéptelenedett. 1687-ben, Eger visszavétele után, a szalóki jobbágyok a szabad királyi városi rangra emelt Eger városába költöztek, hogy ott az adóterhektől mentesüljenek, de az uralkodó parancsára a várkatonák az ott összegyűlő jobbágyokat kiűzték és visszavitették földesuraik birtokára. A falu így 1694 körül visszakapta a lakóinak egy részét, de csak egy évtizedre, mert a kuruc időkben újra elnéptelenedett. A káptalan 1731. június 4-én kiadott telepítési szerződésével 35 sváb és német jobbágycsaládot telepített Szalókra. A XVIII. század közepétől magyar jobbágyok tömegesen költöztek ide, a falu népe előbb kétnyelvű, később magyarrá lett.

A település melletti Maklyán várat (másképpen: Maklány) feltehetően a Debrői Maklyán család építette a XIII. század második felében. 1435-ben már csak, mint rom szerepel az iratokban, 1509-ben, pedig már csak a vár helye. A vár közelében lévő kőbányából hordatta saját építkezéseihez az építőkövet az egri káptalan. A 214 méter magas, kerek „kőpiramison” nyugvó egykori vár helyétől délre emelkedő Menyecske-hegyen, 2 sziklavonulaton 4 darab kaptárkőfülke ismert.

A bükkaljai kőértékek szép példái a Maklyán vár közelében található tufába vájt juhhodály.

  A Kőasszony (Leánykő) nevű riolittufa sziklakúpba bújószerű helységet faragtak.

Ettől délre van egy fülke nélküli magányos kúp is, amit a helyi lakosok Kőbojtárnak neveznek.

A település déli részén a demjéni út melletti pincesor felett, az útról is jól láthatóan, az Öreg-hegyen emelkedő tufa tömbbe szintén egy bújó (Betyár-bújó) van vájva, amely bejárata felett egy kaptárfülke árválkodik.

A falu több részén a domboldalakon riolittufába vágott barlanglakások vannak. A barlangházakat a XIX. század elején nagyrészt szegények lakták, az 1980-as évek végére lakatlanná váltak.

2014-ben a Sáfrány utcai barlanglakásokban helytörténeti gyűjtemény került kialakításra. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad.

A barlanglakások szomszédságában rejtőzik a Sáfrány Kert, mely egy mélyökológiai szemléletű közösségi helyszín Egerszalókon. Célja mintaértékű, gyakorlati tudás gyűjtése, örökítése és átadása.

Mellette, a Sáfrány út 59. szám alatt rejlik a Szabadtéri Lepkemúzeum, melynek gyűjteményében az európai példányok mellett trópusi pillangók, a kontinens legnagyobb lepkéje és a világ legnagyobb lepkéje is megtalálhatóak. Nyitva tartás: május 1. – szeptember 30. minden nap 9:00-18:00-ig. A belépőjegy ára 300 Ft.

Egerszalók az egri történelmi borvidék része. Már a honfoglalás utáni időszakban elkezdték a szőlőtelepítéseket. Azóta számos pincét, pinceházat vájtak a falut körülölelő dombokba, amelyek legtöbb helyen az udvar végén „a part alatt” vannak.

A falu Szűz Máriáról elnevezett középkori temploma a török időkben elpusztult. A mai, műemléki védettségű római katolikus templom építését Giovanni Battista Carlone kezdte el 1738-ban (titulusa: Kármelhegyi Boldogasszony). A hagyomány szerint a mai templomtorony helyén évszázadokkal korábban egy Mária-kép előtt nyerte vissza látását egy vak lány. A templomot azóta zarándokok ezrei keresik fel a búcsújárások alkalmával. A búcsújárók sokasága miatt 1763-ban a korábbi templomot egy szélesebb hajóval bővítették. A következő évben a búcsújárók nem férnek el a templomban és ekkortájt a különálló torony aljában kis kápolnát építenek, hogy a Kármelhegyi Boldogasszony napján az egybegyűlt búcsújárók számára itt misézhessen a szabadban a pap. A „Csodatévő Mária” kegykép a templom főoltárán áll, Eszterházy püspök készítette 1786-ban.

A torony és a templom 1740 környékéről való sérült szobrai közül, ma néhány az egri múzeum kiállításában illetve raktárában van. A templomdomb lábánál található műemlék római katolikus plébániaház építését Bukovinszky József egri kőműves mester kezdte meg 1831-ben, a korábbi 1741-ben épült plébánia épületének felhasználásával. Az egykori káptalani fogadó az ún. „Kocsma-ház” a község fő útvonalainak találkozásánál, a patak hídja mellett épült a XVIII. század végén. Az egykori fogadó épülete ma műemléki oltalom alatt álló lakóépület.

A Rákóczi és Széchenyi utcák sarkánál áll az 1800-as években készült barokk Nepomuki Szent János szobor, amely szintén műemléki védelem alatt áll. A falu északi határán a Szóláti út Laskó-patakot átívelő egynyílású, szegmentíves áthidalású kőhídja 1838-ban épült, s szintén műemlék.

A településtől északra található a Laskó-patakon felduzzasztott Egerszalóki-tó (Laskó-völgyi víztározó), mely az egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize. Növény- és állatvilága jelentős természetvédelmi érték, melynek megőrzése rendkívül fontos. A halban bővelkedő tó kedvelt horgászhely.

A település fő vonzereje a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 410 m mélyről feltörő víz 65-68°C-os, mely nemzetközi jelentőségű gyógyvízzel rendelkező településsé tette Egerszalókot. A hegyoldalon lefolyó víz mésztufa dombot hozott létre. Ennek köszönhetően a település a „magyar Pamukkale”-ként emlegetik, a világhírű török fürdőre utalva. 2007 óta fogadja vendégeit az Európában páratlan természeti környezetben épült Gyógy- és Wellnessfürdő.

A település jelentősebb rendezvényei 2018-ban:

Pünkösdi Tor-Túra
Időpont: 2018. május 19. (szombat)
Helyszín: TDM-udvar
A Tor-Túra során helyi ételkülönlegességeket kínálnak a vendégek számára, melyeket a falu vendégházainál fogyaszthatnak el. Központi helyszín a Turisztikai Iroda udvara, kézműves foglalkozással és kulturális programokkal.

Tüzes szombat
Időpont: 2018. június 23.
Helyszín: Barlanglakások, Sáfránykert
Szervező: Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, Tel: 36/200-029
E-mail:info@gyogyvizekvolgye.hu, www.gyogyvizekvolgye.hu

Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat
Időpont: 2018. július 12-15.
Helyszíne az egerszalóki római katolikus templom és környéke.
Szervező: Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda – Eger Tel: 30/582-34-14
E-mail: info@szalokitalalkozok.hu, www.szalokitalalkozok.hu

Szalóki Tücsök Zenék
Időpont: 2018. július –augusztus
Szervező: Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, Tel: 36/200-029
E-mail:info@gyogyvizekvolgye.hu, www.gyogyvizekvolgye.hu

Szüretindító Bortúra
Időpont: 2018. augusztus 25. (szombat)
Kövesse a szőlő útját a tőkéktől a kádakig és borospoharakig. Folkmise, szüreti felvonulás, szőlőszentelés és mulatság szüreti játékokkal, kézművesekkel. Szüreti hagyományokhoz illő ételek és finom egerszalóki borok várják az érdeklődőket.

Márton-napi mulatság
Időpont: 2018. november 10. (szombat)
Helyszín: Barlanglakások, Faluház
Márton-napi bandázás, újborkóstoltatás libatepertővel, libazsíros kenyérrel Egerszalók pincéiben. Népzenei koncert és táncház, töklámpáskészítés, gyertyamártás, népi játékok, libasütés kemencében a Barlanglakásoknál.

Borkorcsolya nap a Gyógyvizek Völgyében
Időpont: 2018. november 24.
Helyszín: Sáfránykert
A Borkorcsolya nap alkalmat ad az ideérkezőknek a három település Egerszalók, Demjén és Egerszólát legjobb borainak és borkorcsolyáinak megkóstolására, különleges pincék felkeresésére, a helyi egyedi szolgáltatások megismerésére.
Szervező: Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, Tel:36/200-029
E-mail: info@gyogyvizekvolgye.hu, www.gyogyvizekvolgye.hu

A Bükkaljai Kő-út Egerszalók település kiadványai:

 magyar  english  deutsch  polski

 

Vissza Egerbakta településre Tovább Egerszólát településre