Noszvaj

Noszvaj

Noszvaj Egertől 10 km-re, a Bükk-hegység déli lejtőjén, a Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében fekszik. A településről az első okleveles említése 1248-ból származik Nozuey névalakban. 1457-ig az egri püspökség birtoka volt, ekkor Rozgonyi Péter püspök a karthauziaknak adta, helyette csereképpen Felsőtárkányt és Bükkzsércet kapta meg a szerzetesektől. Eger 1552. évi ostroma során a törökök teljesen felégették. A török uralom végén 1680 körül egy gazdag egri török borkereskedő birtoka lett a falu, aki ezért a Noszvay Ferenc nevet vette fel.

1782-ben báró Vécsey Anna (Almásy Antal özvegye) és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu. Az ő nevükhöz fűződik a copf stílusú De La Motte-kastély végső kialakítása. A kastély építését Szepessy Sámuel kezdte meg 1775-79 között, de adósságai miatt az építkezést nem tudta befejezni. Az épület de la Motte gróf 1800-ban bekövetkezett halála után, öröklési jogon Vécsey Anna első házasságából származó öt gyermeke javára szállt, és az Almásy család tulajdonában maradt egészen 1852-ig, amikor Steinhauser István egri kereskedő megvette. Steinhauser lányának, Bertának házassága révén a Galassy család birtokába került a kastély. A ma műemléki védettségű épületet 1958-1960 között újították fel először. A kastélyt 3,5 hektáros angolpark övezi egy 9 hektáros park részeként, amiben ma is élnek különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa is.

Noszvaj és Szomolya között található az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült Galassy-kastély, amely 1953-ban ugyan leégett, de 1959-ben üdülő céljából újjáépítették. Az épületben ma 4 csillagos szálloda működik.

Az út túloldalán, az épülettől keletre lévő domb oldalában áll a Galassy-kripta. A tufába vájt kápolna két oldalában sírkamrákat alakítottak ki.

A település az egri történelmi borvidék szerves része. A noszvaji határt az Egri Borvidék egyik legjobb termőterületének tartják. A falu híres pincészettel is büszkélkedhet: a Thummerer család birtokában lévő több mint 100 évvel ezelőtti 2000 m2-es, egykori uradalmi pincerendszerrel, melyet további 2200 m2-es pincerendszerrel bővítettek ki 2004-ben.

A másik a műemléki védelem alatt álló Almásy grófi család, 1790-ben pince és magtár céljából épült gazdasági épülete. Jelenleg panzió és étterem működik benne, valamint itt kapott helyet a „Magtár Üvegtár” magyar hutaüveg kultúrtörténeti állandó kiállítás is.

A falu lakosságának birtokában szintén sok gazdasági célra hasznosított pince volt, illetve van. Ezek a pincék a falu különböző részein helyezkednek el. A módosabb gazdáké a Szomolyai út elején két sorban, míg a szegényebbeké a nagyimányi domb nyugati és déli oldalában voltak.

A falu délkeleti részén helyezkednek el a tufába vájt barlanglakások. A domb közvetlen környezetében található térséget nevezték az elmúlt évszázadokban Farkas-kő-dűlőnek. Újabb keletű huszadik századi neve Pocem (Pocem-lyuk). Ma a barlanglakások – kevés kivétellel – már lakatlanok, nagy részében pedig a Farkaskői Barlangok Alkotótelep működik. A Pocem barlanglakásos részen egy kaptárfülke is található.

A helyi népi építkezés emlékeit őrzi több műemléki oltalom alatt álló lakóház is a településen: Alkotmány utca 10., Kossuth Lajos utca 78., Deák Ferenc utca 20. és a Deák Ferenc út 40. sz. alatt álló Gazdaház (Tájház), amely helytörténeti kiállításnak ad otthont.

Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják. A Gazdaház és udvara ad otthont a településen megrendezendő programok nagy részének. Ezen alkalmakkor a tájház két kemencéjében tájjellegű finomságok készülnek és az augusztus végi Szilva-nap alkalmával itt mutatják be a szilvalekvárfőzés csínját-bínját is.

Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a XVI. század második felében reformátussá vált. 1596-tól már önálló református egyház működött itt. A hajdani Árpád-kori templomot 1928-ban bővítés miatt lebontották és új, szélesebb és hosszabb templom épült a helyére a régi elemek felhasználásával (az új református templom műemléki védettségű). A régi templom festett, XVII. század közepéről származó, művészettörténeti ritkaságnak számító fakazettás mennyezete Egerben, a Dobó István Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai azonban itt, az új templomban is megtekinthetőek.

A Noszvaj határához tartozó, a településtől keletre fekvő Dóc-hegy mellett két sziklán öt darab a kaptárfülkét találhatunk.

A Szomolyára vezető úttól nyugatra, a Pipis-hegy oldalán, a Kánya-patak öreg kőhídja feletti sziklafalon további két fülke található.

Noszvajtól északra, a Kánya-patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgyében fekszik Síkfőkút. A környék turisztikai és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére. Ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is. Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi ház, valamint vállalati üdülők várják a pihenni vágyókat. Síkfőkútról a zöld túrajelzést követve az Attila-forráshoz majd a 669 méteres Várhegy tövében fekvő Várkútra juthatunk, mely a Kánya-patak forrásvidékének első és a legmagasabb ponton eredő forrása. A forrás történelme a messzi múltba nyúlik vissza, hiszen a fölötte lévő hegytetőn őskori erődített telep (késő bronzkor – kora vaskor, Kiyatice-kultúra) sáncai láthatók, középkorinak vélt falmaradványokkal.

A település szívében emelkedik az Imány-tető, melyre a református templommal szemközti Bartók Béla utcán elindulva egy könnyű sétával juthatunk fel. A tetőről páratlan kilátás nyílik Noszvajra. Külön kuriózumot jelentett a domb déli oldalában lévő, kőből kirakott hatalmas Nagy-Magyarországot ábrázoló emlékmű.

A település jelentősebb rendezvényei 2018-ban:

Pünkösdi Bortúra
Időpont: 2018. május 19. (szombat)
A noszvaji pincesorokon vezetett borkóstolással és élőzenével egybekötött „kirándulás”. A jó hangulat garantált!

Szilvanap
Időpont: 2018. augusztus 25. (szombat)
Helyszín: Gazdaház
A noszvaji Szilvanap alkalmával a gyümölcs feldolgozási módjainak bemutatása mellett folklórprogramok is szórakoztatják a látogatókat. A noszvaji szilvalekvár készítésének technikáit ismerhetik meg, miközben lekváros sütemények és szilvás ételek készülnek a Gazdaházban. Népi mesterség bemutató, táncház, kézművesek kirakodóvására, borkóstoló gazdagítja a Szilvanapok programját.

Kemencés nap és zenés bortúra
Időpont: 2018. szeptember 7–8. (péntek-szombat)
Az ország egyik legrégebbi gasztro-rendezvénye! Péntek este Pintér Zoltán emlék- botúra a noszvaji pincesorokon. Szombaton kemencében készített ételek készítése, kóstolója és versenye, kézműves és kirakodóvásár, játszóház, szórakoztató műsorok egész nap az egész családnak.

Birsünnep
Időpont: 2018. október 20. (szombat)
Birses ételek kóstolója, táncház, játszóház, bábszínház, eszem-iszom, dínomdánom Noszvaj utcáin.

Márton-nap a pincékben
Időpont: 2018. november 10. (szombat)
Helyszín: Gazdaház
Hagyományőrző program a Gazdaházban, lúdgége és csigatészta készítése, kemencében készült sütemények kóstolója, néptáncbemutató és kézműves vásár, nyitott pincék.

A Bükkaljai Kő-út Noszvaj település kiadványai:

 magyar english deutsch  polski

 

Vissza Kács településre Tovább Novaj településre