background

Bogács

Bogács Egertől 17 km-re keletre, a Hór- és a Szoros-patak völgyének találkozásánál fekszik. Területe már az őskortól kezdve lakott hely volt. A XX. század első felében a falu határában rézkori és bronzkori telepet tártak fel, ahonnan rendkívül gazdag leletanyag került elő. A település első írásos említése 1248-ból származik, Bagach névalakban. Ekkor már állt a falu Szent György tiszteletére emelt temploma. A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.

(Bejelentkezéssel ingyenesen látogatható. Tel.: +36-49/534-032)

Szent Márton-templom (Fotó: Baráz Csaba)

A település helyben bányászott, vörös kőből (dácittufából) épült műemléki védettségű római katolikus temploma (titulusa: Szent Márton) a XIII. századból származó Szent György tiszteletére emelt templom alapjaira épült. Az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének.

(Bejelentkezéssel ingyenesen látogatható. Tel.: +36-49/534-032)

Szent Márton-templom (Fotó: Havasi Norbert)

1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, és már áll a keresztelőkút, rajta Keresztelő Szent János szobrával. 1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba. A mai harangok 1928-ban kerültek a toronyba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyére. 1940-ben kifestették, akkor készült a Jó pásztor kép. 1992-93-ban nyerte el a szentély a mai alakját, a szembemiséző oltárt bogácsi vörös kőből Csíki László mester faragta. A tabernákulum, a szószék és a felolvasóállvány Fülöp András kőfaragómester munkája.

Nepomuki Szent János szobra a templomkertben

Az 1950-es években a térségben kőolajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során 70 Celsius fok hőmérsékletű termálvíz tört fel, aminek hasznosítására már 1959-ben fürdőmedencét alakítottak ki. 2001-ben nyilvánították a termálvizet gyógyvízzé, mely hatékonyan elősegíti a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségek gyógyulását, légcsőhurut, nőgyógyászati, prosztata, gyomorhurut, epe-és májbetegségeknél, valamint törések utókezelésénél alkalmazható. A Bogácsi Thermálfürdő területén csúszdapark, hat gyógyvizes medence, kettő gyermekpancsoló, egy feszített víztükrű úszómedence, és a Jurta medence áll a vendégek rendelkezésére.

Nyitva tartás és jegyárak: www.bogacsitermalfurdo.hu

A Bogácsi Thermálfürdő csúszdaparkja (Fotó: Jankó Gergely)

A Tájház több, mint 160 éves, ez az egyik legrégebbi palóc parasztház Bogácson. Szoba-konyha-kamra beosztású, melyhez kecskeistálló is tartozik. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be. A szoba berendezése korhű. A bogácsi palóc népviselet, öltözet megtalálható a kiállítási darabok között. A parasztházhoz csatlakozó kecskeistállóban régi használati eszközökből, szerszámokból, a kendermegmunkálás eszközeiből láthatnak kiállítást a látogatók. Emellett még számos tornácos, terméskőből épített, szárazon rakott kőfallal kerített régi parasztházzal találkozhatunk a faluban.

További információ a nyitva tartásról, belépőjegy árakról: 49/534-011

Bogácsi Tájház (Fotó: Jankó Gergely)

A Kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit, gyönyörködhetünk az elénk táruló csodás tájképben. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépségében, dél felé tekintve az Északi-középhegység alatt elterülő Borsodi-Mezőségig és Hevesi-síkig is elláthatunk.

Millenniumi kilátó (Fotó: Jankó Gergely)

Bogács a Bükkaljai Borvidék központja. A település három pincesorral is büszkélkedhet. A legismertebb a Cserépi pincesor, mely a vidék egyik legnépszerűbb szórakozóhelyévé nőtte ki magát.

Cserépi pincesor (Fotó: Baráz Csaba)

A Cserépi pincesortól északra a Hintó-völgyben található a tufába vájt Bagolyvári pincesor.

Bagolyvári pincesor (Fotó: Havasi Norbert)

Emellett figyelemre méltó a település dél-nyugati határában fekvő, "bogácsi kőből" rakott Csecslyuki-pincesor is.

Csecslyuki-pincesor (Fotó: Jankó Gergely)

A Hintó-völgyben, a pincéktől nem messze található egy ötfülkés kaptárkő is.

Hintó-völgyi kaptárkő (Fotó: Jankó Gergely)

A Színészliget 2009-ben került kialakításra Hanák Zsolt ötlete és a település akkori polgármesterének kezdeményezésére. A cél egy olyan park létrehozása volt, amely a magyar színművészet nagyjainak állít egyedülálló emléket Magyarországon, mely mindenkor látogatható. 

Színészliget (Fotó: Jankó Gergely)

A Hagyományőrző Házban a település két babakészítőjének munkái tekinthetők meg állandó kiállításként - mely 2011-ben került átadásra. Az életképekbe rendezett babák szemléltetik a summás népi élet jelentősebb történéseit, mindezt festmények teszik még színesebbé. A babákon kívül szőttesek, gyönyörű hímzések, öltözetek és eszközök is megtalálhatók a kiállítási darabok között.

További információ a nyitva tartásról, belépőjegy árakról: +36-49/534-011

Hagyományőrző Ház (Fotó: Jankó Gergely)

A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a Magyar Rovartani Társaság vezetősége által 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke is.

Elérhetőség: Kondás Gyula, Tel.: 06/30-342-84-71

Lepkemúzeum (Fotó: Jankó Gergely)

A Szoros-patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 m-re létesült 26 hektáros mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók: ponty, amur, keszeg, kárász, compó, süllő, csuka. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának.

Szoros-völgyi víztározó (Fotó: Póczik Mónika)

Bogács hivatalos honlapja: www.bogacs.hu

A Bükkaljai Kő-út Bogács település kiadványai:

magyar english deutsch

polski

 

   Tovább Bükkzsérc településre
2017  Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület